Ahol találkozni gazdagok belgium,

Brüsszel: a város, ahol el kell veszni A kötelező látnivalókon kívül a város annyi érdekességet rejt, hogy egy hétvége sem lenne elég arra, hogy teljesen felfedezzük.

Éppen ezért még a helyi turisztikai hivatal is azt javasolja: ha ide látogatunk, térjünk le a kitaposott ösvényről, és egy kicsit vesszünk el a színes forgatagban. Könnyen bukkanhatunk ugyanis etióp étteremre, magyar könyvtárra vagy bábszínházként is üzemelő sörözőre. Egy napos villámtanulmányutat szervezett a Brussels Airlines szeptemberben, hogy megmutassák nekünk a mindig nyüzsgő belga fővárost, és egy kicsit belekóstolhassunk a helyi ínyencségekbe is.

A beszédes társkereső ébredés után néhány óra múlva már Brüsszel központjában találtuk magunkat — közvetlenül a Zaventem repülőtérről egy rövid vonatozással máris a főváros sűrűjébe lehet érkezni. Ott találkoztunk a húsz éve Brüsszelben élő magyar idegenvezetőnkkel, aki végigkísért minket a város szívében. A 19 kerületből álló Brüsszel városmagjában, az azonos — vagyis Brüsszel — nevű kerületben indultunk felfedezőútra.

Virágos parkok és díszes találkozó marokkói nő Brüsszelben Mocsaras vidékből vagyonos város Bár ma már ahol találkozni gazdagok belgium elképzelni, de a város eleinte egy szigetekkel szabdalt mocsaras területen feküdt, ahol csupán néhány ház és egy kis templom állt. Később lovagok, kézművesek, kereskedők telepedtek le itt, így egyre népesebb lett a város.

Az önálló Belgium igen későn, csak az as belga szabadságharc után jött létre, területén hercegségek és grófságok léteztek, majd előbb a franciák, később a holland királyság foglalta el. Belgium első királya I. Lipót volt, de fia, II. Lipót uralkodása alatt kezdett el igazán felvirágozni az ország.

Ellenzék, SZÁ M. Rágni a Au®, ami nagyritkán vagy soha napján ke­rül a szegény ember asztalára, ha ugyan ez az asztal is meg van még. A rendszeres hiz­lalással az étkezési gyönyör egyik főelemévé avatott elsőrendű hús, amely sütve-fove szin­te szét omlik az ember szájában, akad ugyan iit-ott pusztuló állattenyésztésünkben, de már csak a gazdagok életét Ízesítheti meg. A hús itt, Európa legolcsóbb államaiban, a mező­­gazdasági válság árcsökkentő forgatagának egyik sanyarú pontján különös csoda foly­tán aránylag drága, bár világért sem a régi aranyparitáshoz s a mostani világpiaci szint­hez viszonyítjuk, hanem a kér esetlenséggel, a vásárlóképességünk bukásával, a nincste­­lenséggel állítjuk arányba.

Ő azt vallotta: Brüsszelt modernizálni kell ahhoz, hogy méltó legyen egy királyság fővárosához. Ezért nagyszabású építkezésekbe kezdett, amihez meg is volt az anyagi keret — Kongó ugyanis abban az időben belga gyarmat volt, ahonnan elképesztő mennyiségű gazdagság áramlott be az országba. Lipót nevéhez fűződik többek között az igazságügyi palota és a Parc du Cinquantenaire közpark létrejötte is.

Brüsszel: a város, ahol el kell veszni

De a korábban leégett, majd újraépített királyi palotát is átalakíttatta az uralkodó — egy kis Versailles-t akart itt létrehozni, így a palota mai képe az ő terveit, a A jelenlegi belga uralkodó, Fülöp király nem a palotában lakik, de ott dolgozik.

Idegenvezetőnk elmondása szerint a király uralkodik, de nem kormányoz. Legfontosabb feladata az, hogy - több-kevesebb sikerrel - egységet teremtsen a két fő nemzetiség, a hollandul beszélő flamandok és a franciaajkú vallonok között. Brüsszel és környéke egyébként az egyetlen része az országnak, amely hivatalosan is kétnyelvű. A művésznegyedtől a pisilő kisfiúig Sétánk során megtekintettük a hatalmas igazságügyi palotát, amely es építésekor nagyobb volt, mint maga a királyi palota.

Hogy mi szüksége volt egy kis államnak egy ilyen nagy épületre? Állítólag az akkor még fiatal — és kongói gyarmata miatt igen gazdag — ország meg akarta mutatni, hogy nekik semmi sem lehetetlen.

Innen most egy köztéri lifttel lehet lejutni a Marolles-negyedbe, ami hamar sokunk ahol találkozni gazdagok belgium vált a maga lezserségével — a történelmi kalandozás után nagy kontraszt volt a környék fiatalos hangulata. Itt korábban főként spanyolok éltek, ennek köszönhetően ma is sok a spanyol leszármazott, manapság pedig egyre felkapottabb területnek számít: művészek özönlenek ide a világ minden részéről, lakásokat vásárolnak, és alakítják a kerület képét.

Itt található a bolhapiac, és a legkülönbözőbb kis üzletek sorakoznak egymás mellett — a modern dizájnbolt mellett régiségkereskedés, a vintage ékszerüzlet után kortárs bútorokat és lakáskiegészítőket kínáló bolt, de egy dolog mindben közös: a rendkívül ötletes, olykor meghökkentő elrendezés és kirakat, melyek egyenként is látványosságszámba mennek.

Kirakat Brüsszel Marolles-negyedében Szobor a Marolles-negyedben Brüsszel, Belgium előszava Nem sokkal később Brüsszel jelképéhez, a Manneken Pis-hez, azaz a pisilő kisfiút ábrázoló szoborhoz érkeztünk.

Élmények a világ körül

A kis szobor rengeteg turistát vonz, különböző nemzetiségű látogatók fényképezkednek a helyszínen. A szobor körül pedig — kihasználva a nagy felhajtást — az ország egyéb specialitásait árusító üzletek sorakoznak: a világhírű belga csokoládét kínáló bolttól kezdve a gofrisig minden van, mi szem-szájnak ingere.

Érdeklődtünk, idegenvezetőnknek mit jelent Brüsszel, hogyan írná le a várost néhány mondatban, milyen érzés lehet itt élni.

Ha Belgium — beleértve a flamand és a vallon részt is — olyan, mint egy művészeti könyv, akkor Brüsszel az előszava. Itt minden megtalálható, de egy kicsit szürrealista az egész.

Hozzátette: a belga egy nagyon nyitott népség, kedvelik az újat, szeretnek jól élni, nyugodtan és lassan, élvezni a mindennapokat és jókat enni. Ez utóbbit tükrözi az ízek utcája is, amelyen mi is végigsétáltunk — itt nem találni mást, mint éttermek és bárok végeláthatatlan sorát. Brüsszel egyik jelképe, a Manneken Pis, vagyis a pisilő kisfiú A Manneken Pis mindenhol felbukkan Brüsszelben Belga csokik, ameddig a szem ellát A söröző, ami bábszínházként is funkcionál Dekoráció a bábszínház-sörözőben Nem kérdés a biztonság Idegenvezetőnktől azt is megtudtuk, hogy a Zaventem repülőtéren és a metróban történt márciusi robbantások óta az eddigieknél is jobban odafigyelnek a biztonságra Brüsszelben: megerősítették a rendőri és a katonai jelenlétet, alaposan mérlegelik, hogy egy rendezvényt kockázatos-e megtartani, és ha igen, akkor előfordul, hogy le is mondják azt.

Az embereket a fontosabb vagy zsúfoltabb épületekbe ahol találkozni gazdagok belgium belépéskor átvizsgálják, több helyre szereltek térfigyelő kamerákatés sok a civil ruhás rendőr is.

A turisták hiányát persze így is megérzi az ország. Az idegenvezető egy példát ki is emelt: korábban rendszeresen jártak ide a gazdag kínaiak a charterjáratokkal, ezek a járatok azonban bizonytalan időre leálltak, a helyiek pedig csak bíznak benne, hogy jövőre újra elindítják őket.

Brüsszel főtere Itt mindenki otthon érzi magát Idegenvezetőnktől elbúcsúzva a brüsszeli turisztikai hivatal sajtósa, Pierre Massart vette át a csapatot, de csak miután megebédeltünk az ízek utcájának egyik régmúltú éttermében, az ban nyitott Chez Léonban.

Itt természetesen helyi ínyencségeket fogyasztottunk: kézműves sört és zöldfűszeres kagylót, desszertként pedig gofrit és belga csokihabot. Ezután egy sörházba igyekeztünk, az odafelé vezető úton — amit kis kerülővel tettünk meg, hogy még többet láthassunk — pedig Pierre Massart elmesélte: Brüsszel igazi kozmopolita város, ahol szinte az egész világból megtalálható egy kis szelet. Hozzátette: itt a legtöbben otthon érezhetik magukat, hiszen mindenki talál valamit, ami az ő kultúráját hordozza magában.

Mivel magyar csapatot kísért, ezt is emelte ki: Brüsszelben van magyar étterem, pékség és magyar könyvtár is. De több mint száz múzeum található itt, és az ételek is változatosak — sétánk alatt láttunk etióp, chilei, kubai, olasz és tibeti éttermet is.

Kísérőnk hozzátette: ahhoz, hogy valaki igazán megismerje Brüsszelt, nem elég a turisták által jól bejáratott, szinte kötelezően kipipálandó útvonalon végigmenni, hiszen úgy nem fogjuk látjuk a város igazi arcát. Kagylóebéd a Chez Léon étteremben Sör és sajt, a tökéletes páros Ezen a kis kerülőn kicsit mi is úgy éreztük, hogy elvesztünk a városban: a turistaáradat elől kitértünk, majd hamar a várva várt sör- és sajtkóstolón találtuk magunkat.

A sörház tulajdonosa megosztotta velünk a különböző típusú — ahol találkozni gazdagok belgium, pilseni, porter és stout — sörök készítésének mikéntjét, sőt, még a hűtőkamrát is megnézhettük, ami mindenkinek különösen jól esett a 30 fokos melegben. Megtudtuk, hogy bár mennyiség tekintetében nem Belgium az első számú, kézműves söröket gyártó ország, de a mai napig az egyik leginspirálóbb a világon.

És ha valaki azt gondolja, hogy a sör és a sajt nem jó páros, az sürgősen kóstoljon együtt igazi belga sört és sajtot. Természetesen más illik a világos és más a stout-típusú nedűkhöz, de az enyhe sajtoktól a karakteres zamatúakig a különböző ízek tökéletes harmóniát alkotnak az egyes kézműves sörökkel.

Megsínyli a merényleteket Brüsszel turizmusa A brüsszeli turizmus alakulásáról friss statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, Flandria — melynek része a főváros is — idegenforgalmáról azonban már elérhetők az idei első félév turista- és vendégéjszakaszámai. A helyiek azonban bíznak benne, hogy hamarosan helyreáll a rend, és úgy tűnik, mindent meg is tesznek ennek érdekében.

Brüsszeli sörház.