Egyetlen wr neustadt.

Wiener Neustadt - Admira 0:0

egyetlen wr neustadt

A békét is választhatta volna, ám esküt szegve a halálba vágtatott I. Frigyes német-római császárral való konfliktus. Habsburg Frigyes volt az utolsó német király, akit a pápa Rómában koronázott császárrá és az utolsó előtti, akit egyáltalán császárrá koronázottilletve ő biztosította be a császári trónt a Habsburgoknak, egészen a Német-római Birodalom os megszűnéséig.

egyetlen wr neustadt

Magyarországon egyetlen wr neustadt választotta meg a Garai-Újlaki főúri csoportosulás Habsburg Frigyest magyar ellen királynak Németújváron ma: Güssing, Ausztria ; Frigyes Bécsújhelyen ma: Wiener Neustadt, Ausztria meg is koronáztatta magát, mivel néhai gyámoltja, V. László révén a Szent Korona a birtokában volt. Ám ekkor a fiatal Mátyás kiverte seregeit az országból, és az Újlaki-ligával is békét kötött.

Inkább Admira győzelem A két csapat az elmúlt 3 évben nyolcszor találkozott.

Mátyás király portréja Thuróczy János krónikájában Három évvel később úgy tetszett, hogy a császár és a király közötti béke hosszú életű lesz. Frigyes kivonult az általa még megszállva tartott Sopronból nyolcvanezer aranyforintért cserébe, illetve visszaadta Szent István koronáját, amiért Mátyás elismerte Frigyes és Habsburg leszármazói örülök, hogy megismerhetem arra az esetre, ha Mátyás törvényes örökös nélkül halna meg.

egyetlen wr neustadt

Az életerős, húszéves király, oldalán várandós feleségével ekkor még nem tulajdonított jelentőséget ennek a kitételnek. Ám a béke a magyar-osztrák határon rövid életűnek bizonyult, ugyanis Frigyes a harmadik Habsburg-uralkodó akart lenni a magyar trónon, míg Mátyás — bár ezt közvetlenül sosem hangoztatta — célja a német-római császári cím megszerzése volt.

Csapatfelállítás

A sziléziai háborúban a Jagellókkal szövetségben álló Frigyes nyugati lekötöttsége miatt nem tudott tevékenyen részt venni, egyetlen wr neustadt ben a császár Ulászlót ruházta föl a cseh királynak járó választófejedelmi címmel, ami a harmadik konfliktushoz vezetett Mátyás és Frigyes között. A magyar uralkodó ekkor első ízben tört be a fekete sereggel Ausztriába, de ekkor közbelépett a Szentszék, ugyanis a pápa inkább egy keresztes hadjárat élén szerette volna látni a hadakozást kedvelő magyar királyt.

A harmadik magyar-ausztriai háborút így gyors béke zárta le, amelyben Frigyes császár elismerte Mátyást Ulászló mellett cseh királynak, és százezer aranyforint hadisarc megfizetését is vállalta.

cikkek