Módszerek megismerésére iskola

A tanulók megismerésének módszerei - ppt letölteni

Az átalakuló gazdasági, kulturális, társadalmi berendezkedésünk megváltoztatja a munkaerőpiacnak a munkavállalókkal szembeni igényeit is. A piacgazdaság szükségszerű velejárója a változékonyság, az új feladatok jelentkezése, ennek követéséhez, illetve az ezeknek való megfeleléshez viszont olyan szakemberekre van szükség, akik — amellett, hogy teljesítményképes tudással rendelkeznek — elfogadják a kihívásokat, rugalmasan tudnak alkalmazkodni és készek folytonosan megújulni.

A piacgazdaság nyilvánvalóan azt várja el az iskolarendszertől, hogy olyan szakembereket képezzen, akik az általa támasztott igényeknek meg tudnak felelni. Ez azonban az iskolarendszer módszerek megismerésére iskola és szerkezeti átalakítása nélkül nem valósítható meg. Elképzelhetetlen — vagy legalább is sokáig nem tartható —, hogy miközben életünk minden területe változik, az oktatás ne kövesse ezeket a változásokat.

Számos ország példája mutatja, hogy éppen azáltal erősödhettek meg és válhattak a világpiac módszerek megismerésére iskola szereplőjévé, hogy a kihívásokkal szembenézve rájöttek: hosszú távon az oktatásba való befektetés, annak korszerűsítése lehet a felemelkedés záloga. Nincs ez másképp szűkebb területünk, a tanárképzés vonatkozásában sem.

Waldorf iskolák

A pedagógusokkal mint munkavállalókkal szemben — a maguk területén — ugyanazok az elvárások fogalmazódnak meg, mint általában a munkaerővel szemben. Ezeknek az elvárásoknak viszont csak akkor tudnak megfelelni, ha a képzésük során erre felkészítik őket. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában már világosan látszik, módszerek megismerésére iskola nemet tarskereso eddigi tantárgyközpontú felkészítés helyett inkább azokra a feladatokra kell koncentrálni, amelyeket a pedagógusnak a tanári pályán el kell látnia.

Nézetünk szerint a tanárképzés korszerűsítésében nem abból kell kiindulni, hogy a tanár még alaposabban ismerje azt a szakterületet, módszerek megismerésére iskola tanít, hanem abból, hogy mint tanárnak mihez kell értenie.

Természetesen értenie kell a szakjához, de ugyanúgy értenie kell például — hogy csak néhány szempontot említsünk — az óra irányításához, az órai tevékenységek megszervezéséhez, a fegyelem megteremtéséhez, az ellenőrzéshez, oktatási segédeszközök készítéséhez, az oktatástechnikai eszközök használatához, az osztálybeli konfliktusszituációk kezeléséhez, a vitavezetéshez, a csoportfolyamatok irányításához, a kommunikatív jelzésváltások értelmezéséhez, a tanulási módszerekhez, a tanulás motiválásához, a kivételes gyermekekkel való foglalkozáshoz, vagy a tanulók megismeréséhez.

Mindezek szervesen hozzátartoznak ahhoz, amit összefoglalóan tanári mesterségnek nevezünk. A továbbiakban — a témánkat még inkább szűkítendő — ezek közül a tanulók megismerésének a problémakörét fogjuk körüljárni, amit az indokol, hogy a tanárképzésnek meglehetősen elhanyagolt területe.

A tanulók megismerésének kérdése a módszerek megismerésére iskola és a tanárképzés oldaláról Ma már aligha vonja egyetlen pedagógus is kétségbe, hogy a tanulók alapos megismerése nélkül nem lehet eredményes pedagógiai munkát végezni. Ugyanakkor a pedagógusokkal folytatott beszélgetések, illetve a tanári továbbképzések tapasztalatai módszerek megismerésére iskola mutatnak rá, hogy a hazai pedagógiai gyakorlatban ez a terület mindmáig fehér foltnak számít.

Az óvodapedagógusoktól a középiskolai tanárokig mindenki egybehangzóan állítja, hogy a képzése során ilyen jellegű felkészítést nem kapott, holott most látja, erre milyen nagy szüksége lenne. A szaktárgyi, az elméleti pedagógiai, pszichológiai és a gyakorlati tanításmódszertani felkészítés ugyan magas szintű, de a pedagógusi kompetenciák egy részének a kialakításával — így a tanulók megismeréséhez való hozzáértéssel is — a képzés során nem törődnek. Erről legfeljebb elviekben hallanak valamit, a gyakorlati módszerekről jóformán semmit.

Az igazsághoz tartozik, hogy olyan feladat ez, mit kell figyelembe venni, hogy megfeleljen a jelentőségére a tanárszakot felvett hallgatók csak a pályára kerülve éreznek rá igazán.

Amíg a képző intézmény falai között tartózkodnak, addig nem is tartják ezt fontosnak. Tudomásul veszik, hogy a tanári diploma megszerzéséhez pedagógiát és pszichológiát kell tanulniuk, de módszerek megismerésére iskola nemigen foglalkoztatja őket, hogy mindebből mire lesz szükségük, a szemléleten kívül mi kell ahhoz, hogy a tanári pályán helytálljanak, pedagógusként hatékonyak legyenek.

Azt tudják, hogy a szaktárgyukban kompetensnek kell lenniük, a tanítási módszerekben kompetensnek kell lenniük, azonban azt legfeljebb csak sejtik, hogy a tanítási-tanulási folyamat másik oldalán ott van a diák, akiről nem ártana tudni valamit. Amit hallgató korukban még csak sejtenek, az a pályára kerülvén bizonyossággá válik: a tanári mesterségbe bizony beletartozna a tanulók megismeréséhez való hozzáértés is.

Ez a felismerés nem azonnal epikureus woman meeting be. A frissen képesítő vizsgát tett tanár az iskolában eleinte még azzal van elfoglalva, hogy megálljon az osztály előtt, valahogy fegyelmet teremtsen, és — felidézve a módszertanból tanultakat — megpróbálja az adott tananyagot a legjobb tudása szerint átadni. Később, amikor az óravezetés technikája begyakorlódik és már nem kell görcsösen magát figyelnie, mindinkább észreveszi, hogy mindegyik tanuló más és más mikrokozmosz, és nagyon sok múlik azon, hogy mennyire ismeri meg a tanulókat a maguk egyedi mivoltában.

Ekkor szembesül igazán azzal ténnyel, hogy a képzése során sok mindenre felkészítették, azonban a tanulók megismerésének elvi, de főleg a gyakorlati vonatkozásaiban teljességgel járatlan. Mit tehet az a pedagógus, aki felismerve ezt a hiányosságát kompetenciát szeretne szerezni a tanulók megismerésében? Itt elvileg kétféle megoldás merülhet fel. Az egyik, hogy maga próbál meg utána nézni a dolgoknak, a másik pedig, hogy a tanári továbbképzésben reménykedik.

Sajnos mindkettőnek megvan a maga buktatója.

  1. Mozgássérültek társkereső vélemény
  2. Társkereső aulendorf
  3. A pedagógus eszközei a diákok megismerésében: közvetlen megfigyelés: előre meghatározott kritériumrendszer alapján megfigyeljük a diákot.

Az autodidakta képzés egyfelől rengeteg energiát emészt fel, másfelől szakavatott irányítás híján az eredményessége meglehetősen kétséges. A meghirdetett továbbképzésekről viszont kiderül, hogy ezek rendszerint egészen más témák köré szerveződnek.

férfi találkozik 49

Kivételt képeznek a speciálisan erre a célra szervezett, huzamosabb ideig tartó, tanfolyamszerű továbbképzések, ezek azonban rendkívül ritkák, nem beszélve a komoly költségkihatásukról. Mindez egyértelműen azt húzza alá, hogy a tanulók megismerésének a kompetenciáját a graduális képzés keretében célszerű kialakítani.

E kompetencia kialakítása a tanárképzés pszichológiai programján belül látszik kivitelezhetőnek. A jelenleg hatályban lévő egyetemi tanárképzési tanterv ehhez a szervezeti formát ma már biztosítja, de csak a legutóbbi idők vívmányaként.

Amikor az es évek második felében a pszichológia ismét polgárjogot nyert a tanárképzésben, a tanárjelöltek hosszú időn keresztül szinte kizárólag elméleti felkészítést kaptak pszichológiából.

Az előadások a következő témára: "A tanulók megismerésének módszerei"— Előadás másolata:

Általános lélektant, fejlődéslélektant és pedagógiai pszichológiát hallgathattak egy-egy féléven át, de minthogy e tárgyak tantervében a tudományterületek belső logikája érvényesült, az így szerzett ismereteknek alig volt köze a gyakorlati pedagógiai munkához.

Ezen próbált segíteni a as évek derekán életbe lépett új pszichológiai képzési program, amely szakított a tudományterületek belső logikájának elvével, ehelyett inkább egyfajta integrációt próbált megvalósítani. Ez a pszichológiai tanterv szintén három blokkból épült fel. Az első blokk a nevelői munkában fontosnak tartott általános- személyiség- és szociálpszichológiai ismereteket kívánta közvetíteni, a második a szocializációt, a harmadikban pedig a nevelés és oktatás pszichológiai problémáinak elemzésére került sor.

Előnye volt a közvetíteni kívánt pszichológiai ismereteknek a tematikus feldolgozása, hátránya volt viszont, hogy a tanterv másik célkitűzését, a gyakorlatorientált képzést nem sikerült megvalósítani, aminek a fő oka a nagy létszámú hallgatói csoportokban keresendő. A tanulók megismerésének a kérdése a es évek elején életbe lépett egyetemi tanárképzési tantervben merült fel először.

Ez a jelenleg is érvényes pszichológiai program az elméleti ismereteket egyetlen blokkba sűríti, a másik két blokk pedig — a pedagógusjelölt személyiségének gyakorlati fejlesztése és a nevelés gyakorlatának pszichológiai kérdései — egy-egy listát kínál a hallgatók számára, amelyek tanegységei közül egyet-egyet, kell módszerek megismerésére iskola.

A tanulók megismerése, megértése A megismerés szempontjai Didaktikánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó, segítő-ösztönző alkalmazkodás. E megközelítésből fakadóan fontosnak tartjuk, hogy a tanárok megismerjék, megértsék, illetve elismerjék a tanulók egyéni sajátosságait vagy másképpen szólva a tanulók közötti különbségeket. Az egyéni jellegzetességek ismerete alapján válik lehetővé, hogy a tanítás a gyerekek szükségleteihez igazodjon lásd: adaptív oktatás, differenciálás. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha a tanítás során nincs lehetőség a diákok egyéni sajátosságainak a figyelembevételére, azok akkor is befolyásolják a tanulási eredményeket.

A tanulók megismerésére szolgáló módszerek külön tanegységet kaptak a harmadik blokkban, ezzel megnyílt a lehetőség a hallgatók ilyen irányú felkészítésére. Aki ezt a kurzust választja, több tucat vizsgálati módszerrel ismerkedhet meg, sőt a gyakorlatban ki is próbálhatja. Azt a kívánalmat tehát, hogy ez a módszerek megismerésére iskola kapjon helyet a graduális képzésben, a jelenlegi egyetemi tanárképzési program már teljesíti.

A tárgy részletes tematikája, irodalma, gyakorlati képzési feladatai, valamint oktatási tapasztalatai Balogh László és Tóth László szerkesztésében és a KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének módszerek megismerésére iskola ban megjelent Pszichológia a tanárképzésben c. Öt év telt el a jelenlegi tanárképzési program és benne e kurzus bevezetése óta.

Ez a fél évtized módszerek megismerésére iskola mértékben módszerek megismerésére iskola az ember keres egy férfi kurzus hasznosságát, mivel egy új területnek a tanárképzésbe való bekapcsolásával hiányt szüntetett meg, és a kiscsoportos oktatás bevezetésével biztosította azt a gyakorlatorientáltságot, amit gutefrage flört előző tanterv csak céljaiban fogalmazott meg, valójában nem tudott realizálni.

Ami a pozitívumok ellenére most mégis a a legjobb app flört programjának a teljes megújítását teszi szükségessé, az részben a hazai közoktatásban jelentkező új kihívásokkal, részben a külföldi elsősorban a nyugati tanárképzésben formálódó változásokkal magyarázható. Az ezekkel való lépéstartás igényéből fakadnak az új program általános elvi meggondolásai, amelyekre a következőkben térünk ki.

Első helyen említjük, hogy az új módszerek megismerésére iskola figyelembe veszi a Nemzeti Alaptantervet. Úgy véljük, a tanárképzés társkereső férfi kor programcsomagjának — ezen belül a tanulók megismerésével foglalkozó kurzusnak is — a megújítása a NAT-tal való kompatibilitás irányába kell hogy haladjon. Sokkal célszerűbbnek látszik az a megoldás, hogy a pszichológiai programcsomag tanegységeinek megújítására ne utólag kerüljön sor, amikor már meglesznek a műveltségterületeknek megfelelő felsőoktatási tantervi tematikák, hanem azzal párhuzamosan, sőt a dolgok jelenlegi állása szerint meg is előzve.

Nem fedi le ugyan ezt a műveltségterületet, de tartalmilag az egyik összetevője, formailag pedig az egyik tanegysége lehet.

A tanulók megismerésének módszerei

Ezért minden bizonnyal az e műveltségterületet választó hallgatók képzési tanegységlistáján is meg fog jelenni. A program további új gondolata, hogy a tanári kompetenciákból indul ki és a teljesítményt helyezi a középpontba.

Ez teljesen új szemléleti elem a hazai pedagógusképzésben. Tudomásunk szerint eddig még egyetlen hazai pedagógusképző intézményben sem fogalmazódott meg annak az igénye, hogy a tanárképzés egészét, annak minden elemét a tudományos igénnyel kidolgozott tanári kompetenciák oldaláról közelítsék meg.

hogyan felel meg az ember, hogy 30 éves

Kivételt képez a néhány egyetemen nemrég bevezetett Civitas-program, ami viszont nem általában a tanárképzést, hanem csak a polgári ismeretek és készségek tanítására való felkészítést tekinti feladatának. A kompetencia kérdését jelen programra konkretizálva úgy érzékeltethetjük, hogy az a hallgató, aki megismerkedik a tanulók megismerésének a módszereivel, még nem biztos, hogy ezeket a módszereket hatékonyan képes lesz alkalmazni.

A fejezet célja

Ebből következően nem elégedhetünk meg a módszerekkel való megismerkedéssel, a puszta ismeretelsajátítással, hanem a hozzáértést, a teljesítményképes gyakorlati alkalmazást, azaz röviden a kompetenciát kell megcéloznunk. Másképpen fogalmazva arra kell koncentrálnunk, hogy a hallgató jártasságot szerezzen a módszerek használatában, azokat önállóan és biztonsággal tudja alkalmazni.

Csak ez jelenthet garanciát arra, hogy a pályára kerülve ezt a területet kézben tudja tartani. A kompetenciaalapú megközelítés nyilvánvalóan változtatást tesz szükségessé a hallgatók értékelésében is, hiszen e megközelítés nem annyira az módszerek megismerésére iskola ismeretekre, mint inkább az alkalmazás során nyújtott teljesítményre helyezi a hangsúlyt, de emellett új oktatási segédanyag kidolgozásának az igényét is felveti.

keresés új ismeretségek

Mindezekről a későbbiekben még bővebben szólunk. Itt kell megemlítenünk, hogy a jelen program megújításával párhuzamosan a tanárképzés pszichológiai programcsomagja többi elemének a fejlesztésére is sor kerül, így a korszerűsítés rendszerszemléletű alapon történik.

Elméleti vonatkozások 1. A tanulók megismerésének kérdése a szakirodalomban A tanulók megismerésével kapcsolatban sokféle elméleti nézet és különféle szerkezetű szempontsorozat volt és van forgalomban. Ezekből egységes rendszert teremteni szinte lehetetlen. Országonként, szerzőnként változik a cél, a módszer, a szemléleti alap stb. Franciaországban például a tanulók megismerését főként 11—13 éves korban szorgalmazzák, és az iskolai irányítás orientáció szolgálatába állítják Temesi, Vannak szerzők, akik tanulói típusok felállításával igyekeznek megkönnyíteni a tanulók megismerését Mesnard, Különféle szerzők más-más új lehetőségeket mutatnak meg a tanulói személyiség tanulmányozásában.

Přihoda például az anamnézis, a tanuló élettörténete tanulmányozásának az értékét hangsúlyozza; Várnagy a műhelymunkában tárja fel a tanulók megismerésének számos lehetőségét; Harsányiviszont sokféle módszer Rorschach, Szondi, Koch kombinált alkalmazását, és egy általa kidolgozott szektoros-dinamikus séma alkalmazását szomatikus, kognitív, affektív, konatív, szociatív, ideatív szektor javasolja.

Itt azonban egy pillanatra meg kell állnunk, mert a Harsányi által javasolt módszerek alkalmasak ugyan a tanulók megismerésére, de alkalmazásuk oly módszerek megismerésére iskola szakirányú pszichológusi felkészültséget feltételez, amely messze meghaladja a pedagógus lehetőségeit. Feltehetően ennek a felismerése vezette Harsányit abban, hogy későbbi munkáiban Harsányi,már csak olyan módszereket javasol, amelyet a pedagógusok is hasznosítani tudnak.

Igen sok szempontot kaphatunk a tanulói személyiség pszichológiai tanulmányozásához a fejlődéslélektanból Kósáné, Járó és Kalmár, és a pedagógiai pszichológiából Gócser, ; Kelemen, Külön érdemes megemlíteni Kósáné, Porkolábné és Ritoókné munkáját, amely mindmáig a legnagyobb terjedelmű és legátfogóbb módszertani gyűjtemény, amely a témában valaha is megjelent.

ülés nő mermoz

Sajnálatos módon ez a kitűnő kötet nem talált olyan visszhangra a pedagógusok körében, mint ami megillette volna. Ma már tudni véljük az okát is: előképzettség híján a pedagógusok egyszerűen nem merték önállóan használni ezeket a módszereket, a tanárképzés pedig mereven őrizte a struktúráját, a pedagógustársadalom részéről jelentkező igényre nem reagált.

A KLTE-n ben életbe léptetett új tanárképzési tanterv nyomán született Tóth munkája, amely viszont már a tanulók megismerésének a feladatát a tanári pályára való felkészítés egyik elemének tekinti, és ezzel ez a terület immár polgárjogot nyert a hazai felsőoktatásban. A kompetencia-központú tanárképzés Mint említettük, a tervezett új programunk a tanulók megismerésének a feladatát kompetencia-központúvá kívánja tenni.

cikkek