Egyetlen lakás neustadt a borút,

egyetlen lakás neustadt a borút

A lány egyre sápadtabb lett. A falu helyesli a nászfutást vagy a viadalt életre-halálra. A két legény komoran, az izgalomtól szótlanul meredt rá. Helga ajkáról hirtelen röppentek a szavak. Futással döntsünk. Aki utolér, azé leszek. Tegyétek le a kardot, a tőrt.

Vetkőzzetek a futáshoz. A balra emelkedő szikla mögé ugrott. Az otromba ruha hirtelen hullott le kápráztató testéről. Mélyet sóhajtott. Lehunyt szeme előtt hirtelen felmerült a két legény képe, amint holtan hevernek, egymás szívét átverve a hosszú pallosokkal. Az utolsó ruhafoszlány egyszerre lecsúszott ágyékáról. Újra megtorpant. Hirtelen úgy hallotta, közel mögötte lépés dobban.

Halkan felsikoltott, aztán olyan ugrással, hogy a haja villódzó, lobogó lángként sodródott utána, rontott a fennsíkon vezető útra.

Konyv Kovai AVegzetTenyeren02698

Most, a nászt rettegő szűziességtől hajtva, egyszerre menekült mind a kettő elől. Harald elsőnek látta meg, mint lobban fel a lány villámgyorsan sikló alakja a sziklák között, és gyakorlott rövidtávfutó sodró lendületével iramodott utána. Swen csak a másik legényt látta, amint előreront. Hirtelen lehajolt. Felkapta aranyos markolatú tőrét. Lerázta pengéjéről a bizánci bársonyhüvelyt, aztán úgy dugta hátra, a nyakán függő amulett-nyaklánc mögé, hogy a tőrpenge a hátán függött.

Tudta, hogy ha a másik elé kerül, Harald meglátja, hogy fegyvert visel, és ezért néhány lépéssel egyetlen lakás neustadt a borút maradt. Harald hatalmas ugrásokkal futott, de nem látta a lányt.

Navigációs menü

A fjord szélén óriás farkaskutya ült. Olyan óriási volt, hogy a másik erős, ugyancsak hatalmas farkaskutya szinte kölyöknek tűnt fel mellette. Harald hátraintett. Őrizd a nyájat és a ruhákat! Az óriás farkaskutya fülét hegyezte. Emberien értelmes képén figyelem, töprengés és kíváncsiság volt.

egyetlen lakás neustadt a borút egységes párt coburg

Ott látta Helgának a szikla tövére ledobált ruháit. Óvatosan, érdeklődve szaglászott.

A rómaiak a 4—5. A hun időkből longobárd leletek kerültek elő, sőt a száz sírhelyes temető egyenesen Magyarország eddig ismert legnagyobb longobárd temetője. Innen Taksony idején Apor nyári szálláshelye lehetett. Erre egy es oklevél utal, amelyben a veszprémi püspökség egy települést kapott I.

Felvetette fejét. Emberien okos tekintete megtorpant a Swen hátán megcsillanó pengén. Újra fülét hegyezve, nyugtalanul forgolódott jobbra-balra, aztán egyetlen üdülőhely tapasztalat, óvatosan követte a futókat. A fellegek lassan lehajlottak, leengedve a napot, amely alacsonyan lebegett, anélkül, hogy lenyugodott volna a fjord falai mögé. A fennsíkon túl, a hegyen álló, vörös kőből rótt vár halványvörösen izzott fel.

Uploaded by

A mohák megteltek erőtlen, de feltartóztathatatlan derengéssel. Az acélszürke sziklákból sötétzöld árnyak nyúltak fel. Minden kő, minden kicsi, satnya fűszál és bokor északi éhséggel és ámulattal kapkodott a télövezte, ködfojtottan alacsony, földre hullott napsugár után. A lány fedetlen, hószínű teste egyszerre megnyúlt a hűvös, alaktalan derengésben.

Olyan volt, mintha láthatatlan erők viharában sodródó tiszta hópehely volna. Néha hallotta a két legény lépésének dobbanását. Ilyenkor vigyázva, hogy egyenletes lépésének ritmusa ne váljon rendetlen zihálássá, gyorsította futását. Most a meztelensége tudata hajszolta. Érezte, hogy nem tudna megfordulni, és még a gondolatra is, hogy a férfitekintet így éri ölét, forró borzongás futott végig combjain, mellén.

Tartalomjegyzék

Itt, a fjord sziklái és a tenger közé szorított kicsiny halászfaluban még szokásban volt a nászfutás sok ezer éves küzdelme. Míg a férfiak nem szálltak hajóra, minden tavasszal futottak a hegyek felé a lányok, ha többen versengtek értük, és néha hosszú hetek után tértek csak vissza, a boldog győztest kézen egyetlen lakás neustadt a borút. A lány ilyenkor szándékosan úgy futott, hogy a jobban vagy egyedül szeretett legény karjaiba kerüljön a törvényszokás szerint megszabott fél nap után.

A hegyek között olykor előre elkészített rejtekhelyek vagy üres pásztorkunyhók várták a boldog menekülőt és a diadalmas üldözőt.

Most másképpen történt. Helga érezte, nem tud választani, és nyárról nyárra halasztotta a nászfutást, míg végre a hajókat felszerelték, és a hajósoknak indulniuk kellett.

S a két legénynek, ha nem akart a gyávaság gyanújába keveredni, döntenie kellett. A lány futott. Úgy futott, mintha a halál elől menekülne.

Welcome to Scribd!

Tudta, hogy míg fut, egyszerre birtokolja a két legényt, s ha az egyik karja nászra feszíti derekát, akkor a másiknak, az elutasítottnak tűrhetetlen fájdalma mindent elhomályosít. A fennsík szélén ormótlan sziklák tornyosultak.

Most a napfényben a sziklák sötétzöldeknek látszottak, és súlyos árnyékuk olyan volt, mint a roppant bálványok előtt arcra boruló hívők. A lány futásban előrehajló teste néha fehéren izzó lángként villódzott a sziklák között hulló napfényben, néha ráborult az árnyék palástja, és ilyenkor csak elnyúlva lobogó hajában bujkált a soha ki nem hunyó derengés. Karját könyökben behajlította. Hosszú lába egyenletesen lendült. Az üldözők most bukkantak fel a legszélső sziklánál. Harald, aki rövid távon mindenkit megelőzött, még mindig néhány lépéssel elöl futott.

Megismerni punkok lány ide-oda cikázott. Hatalmas, könnyű ugrással lendítette át magát az ormótlan köveken.

Aztán egyszerre visszafordult, és egyenletes, vakmerő zergeugrásokkal vetette magát a szinte függőleges falon cikcakkosan kanyarodó ösvényen a tengerpart felé Sehol sem látott üldözőt. Gyermekes diadalérzet és asszonyos bosszúság egyszerre hullámzott fel benne. Hirtelen arra gondolt, hogy lent a tengerjáró halászok meglátják meztelenségét. Az erdőkkel borított csúcsokat nézte, de tudta, hogy ha visszafordul az ösvényen, a fennsík szélén meglátja a két legény. Újra a tengert nézte.

A csendes vízen egyetlen csónak sem látszott. Lent, a fjord sziklafalának árnyékában fehéren villódzott valami áramlással a sziklának nekisodort hullám Fent utat tévesztve torpant meg a két legény. Mind a ketten hol egymás tekintetét követték pillantásukkal, hol kirobbanó türelmetlenséggel kémleltek előre.

egyetlen lakás neustadt a borút ismerkedés general anzeiger

Swen lehajtotta fejét. Hadd gondolkozzam A lányok nászfutáskor mindig a lakatlan hegyek felé menekülnek. Tehát, arra Csak itt Hiszen nem szóltunk a nászfutásról a faluvéneknek. Tehát, igen, nem futhat messze ruha nélkül Swen néhány lépésről lopva figyelte.

Cselekmény

Éjjel csak nem marad az erdőben. S ha rejtőzni akar, hová rejtőzhet? Csakis a várúr pásztorainak kunyhójába. Itt, a hegy mögött, mert a várúr pásztorai még nem hajtották fel a nyájaikat, tehát a kunyhó még üres Tapasztalt harcos óvatosságával tekintett körül, és látta, hogy a másik most bukkan fel a sziklák sorának utolsó, nagy köve mögül, aztán tanácstalanul kémlel körül.

Életrajz és publikáció

Vigyázva, hogy a patakhordta kövek ne zörögjenek a lába alatt, rohant az erdő felé. Harald hirtelen észrevette, hogy a másik eltűnt. De hol?

Ide-oda futott. Már eltűnt vetélytársát kereste. Egyedül volt.

Szentendre

Talán már meg is találta Mögötte megzörrent valami. Villámgyorsan hátrafordult. A szikla mellett mozdulatlanul állott az óriás farkaskutya. Árnyéka messze elnyúlt a szürke sziklán, és olyan volt, mint a villámszóró Odin roppant varázsfarkasa.

Szemében értelem csillogott. Hol van Helga? Az óriás farkaskutya felfigyelt. Orrcimpái érzékenyen mozdultak. Lassan körbefordult.

Vanguardia Avant-Garde irodalmi mozgalom. Mióta először kiadta májusában Buenos Airesben a Editorial Sudamericana, a Száz év magányt 46 nyelvre lefordították, és több mint 50 millió példányban kelt el.

Újra körbe Az óriás farkaskutya hátracsapta fülét, melyen a nagy téli farkasharcok mély nyomai húzódtak, aztán megindult. Újra megtorpant a fjord sziklafalánál, a tengerhez vezető ösvény elején.

Száz év magány

Látta, hogy Harald várakozva nézi. Tompán felnyögött. Majd esetlen ugrásokkal futott le a tenger felé.

  • Száz év magány - softconsult.hu
  • Konyv Kovai AVegzetTenyeren | PDF
  • Szentendre – Wikipédia

Helga hallotta a közeledő lépteket. Lassan húzódott a barlang belsejébe. Arra gondolt, hátha a halászok térnek meg pihenni. Felmarkolt a falak mentén felhalmozott száraz, puha tengeri növényekből, és ágyéka elé tartva húzódott beljebb. A soha le nem nyugvó nap, amely ott lebegett a tenger szélén mint nagy, halványrőt kapu, szinte eltakarta a barlang bejáratát, és a hullámverte moszatok küszöbénél megtorpant férfi alakja olyan volt, mint egy réz dombormű.

Helga, maga elé tartva a puha tengeri füvek csomóját, hátrált Ahogy rezzent a keze, a kiálló fűszálak végigsiklottak borzongó combjain, megremegő csípőjén, lüktető ölén. A versengés évei alatt felgyűlt erők egyszerre viharzottak fel nyúlánk, riadtan imbolygó testének minden ízében. A férfi árnyéka hosszan hullott előre. A lány érezte, hogy ez az árnyék a térdét éri.

Alig hallhatóan felszisszent, mintha forró hullám érte volna, és felkapta hosszú, fehér lábát. Nem látta a férfi árnyékban maradt arcát, de fedetlen, ismerős alakjáról tudta, hogy nem a halászok, hanem az ikertestvérek egyike találta meg.

egyetlen lakás neustadt a borút ubuntu tudni

Harald megtorpant. A diadal úgy átviharzott rajta, hogy megremegett. A leány hófehér bőrű teste magába szívta az északi, befejezetlen alkony halványrőt világosságát, a földről, a puha tengeri füvekből felszálló, halványtarka derengést. Lábánál furcsán rajzolódva látszott a kövek, a füvek tusfekete árnyéka. Teste könnyedén, megtelve a visszaverődő fénnyel, szinte lebegett a puha füvek mozdulatlan hullámai felett. A férfi előrerontott.

Széttárt karjainak árnyéka elenyészett a derengésben, és Helga úgy érezte, a karok a napkorongból nyúlnak feléje. Teste úgy olvadt fel az összefonódó szorításban, mint mikor a nyúlánk, alabástromfehér fellegeket birtokolják a forró, diadalmas napsugarak. Érezte Harald futástól ziháló mellének hullámzását. Ernyedten szétnyíló ujjaiból kihullottak az ágyéka elé vont tengeri füvek. Hallotta a férfi szívének lüktetését, mely átáradt reá, ott vibrált izmaiban.

Lassan hajlott egyetlen lakás neustadt a borút, tárulva a birtokló nászra. A haja villódzva érte a puha tengeri füvek halmazát. Nagy, tágra nyitott kékeszöld szemében a vidám rettegésen túl hirtelen felvillant valami igazi félelem. Duzzadt, halványpiros szája sírósan megremegett.

cikkek